�tmeneti kopaszod�s a test egyes r�szein l�trej�het vemhes vagy szoptat� n�st�nyekn�l is. Ennek oka lehet hormonzavar, gyakori fedeztet�s (ha ugyanaz a n�st�ny t�l gyakran fial), a magzat m�hen bel�li gyors fejl�d�se, genetikai t�nyez�k, hib�s t�pl�lkoz�s, mell�kves�k megbeteged�sei stb. A mell�kves�k a t�bbi bels� elv�laszt�s� miriggyel bonyolult k�lcs�nhat�si viszonyban �llnak. Megn�vekedett mell�kves�k eset�n (Cushing-k�r) a betegs�g ultrahang �ltal meg�llap�that� - egy feln�tt tengerimalac eg�szs�ges mell�kves�i �ltal�ban kb. 3-4 mm nagys�g�ak, a megfelel� �sszehasonl�t�s v�gett hasonl� s�ly�, kor� �s nem� �llatok mell�kves�inek ultrahang seg�ts�g�vel val� �sszehasonl�t�sa aj�nlott.
A vadonban a n�st�ny tengerimalacok a szoptat�s id�szak�ban n�ha pici darabon t�pdesik a saj�t sz�r�ket, ezzel b�lelve ki f�szk�ket. Ez az �si szok�s egyes ut�dokban is fennmaradt. N�ha, szoptat�s k�zben ak�r maguk a k�lyk�k is megt�pdeshetik anyjuk sz�r�t.

Figyelem!

A szok�sosn�l gyakoribb vakar�z�s �s jelent�s sz�rhull�s (h�mpikkely-k�pz�d�s, sav�kil�p�s, p�rk), kopaszod�s k�l�nb�z� betegs�gek t�nete lehet. �llatorvossal vizsg�ltassuk ki, hogy a tengerimalac megfelel� kezel�sben r�szes�lj�n.

A tengerimalac-fajt�k legt�bbj�re jellemz� (genetikai jellegzetess�g), hogy f�le m�g�tt, viszonylag kis ter�leten (1 - 1, 5 cm) a b�r sz�r n�lk�li (kopasz), esetleg itt-ott n�h�ny sz�l l�that�. Ez a ter�let faggy�mirigyekt�l mentes, �s sz�nes tengerimalacok eset�ben a pigment�ci� e helyen s�t�tebb, a test t�bbi r�sz�hez viszony�tva. Ha a b�r eg�szs�ges, �s semmif�le elv�ltoz�s nem �szlelhet� rajta, a kopaszs�g e helyen term�szetes (a sz�rhi�ny ebben az esetben nem �l�sk�d�k �ltali fert�z�s jele).

Vannak tengerimalacok, melyek genetikailag hajlamosak arra, hogy sz�rn�lk�liek (kopaszok) legyenek, s egyes fajt�kat, teny�szt�s �ltal, egyenesen arra k�nyszer�tettek, hogy kopaszokk� v�ljanak!

Inform�ci� a kopaszs�got meghat�roz� g�nekr�l: itt.

Honlap: Hairless guinea pigs