Eml�gyullad�s eset�n �llatorvosi vizsg�lat aj�nlott: az eml� k�r�li gyenge massz�zs, a s�rg�s sz�n� tej ki�r�t�se, az eml�bimb� lemos�sa seg�thet. Ha a n�st�ny l�zas vagy �tv�gytalan, �llatorvos �ltal fel�rt antibiotikumos kezel�s sz�ks�ges (ilyen esetekben a Baytril gy�gyszer j� megold�snak bizonyult).

Ha a n�st�ny tengerimalac cs�p� fel�li r�sz�nek egyik vagy mindk�t oldal�n jelent�s sz�rhull�s (kopaszod�s) �szlelhet�, orvosi kivizsg�l�sra szorul. Ezen a r�szen a ritk�bb sz�rzet vagy sz�r n�lk�li ter�let petef�szekciszta keletkez�s�t jelezheti, mely legink�bb az id�s n�st�nyeket �rinti. Ha ennek jelenl�te bebizonyosodik, seb�szi beavatkoz�sra szorul (petef�szek �s anyam�h elt�vol�t�sa). Az olyan legyeng�lt vagy t�l id�s n�st�nyt, mely az altat�ssal, seb�szi beavatkoz�ssal j�r� vesz�lyek miatt nem m�thet�, hormonkezel�ssel (HCG - human chorionic gonadotropin) kezelhet�. A betegs�g kivizsg�l�s�ra, hab�r k�lts�gesebb, az ultrahang a r�ntgensug�rral szemben mindig megb�zhat�bb. Tov�bbi lehets�ges t�netek: �sztrusz idej�n t�lzott aktivit�s (mely gyakran a t�rs(s)(akk)al szembeni szexu�lisan agressz�v magatart�sban nyilv�nul meg), kiss� megnagyobbodott �s enyh�n k�rgesed� eml�bimb�k, k�toldalt a hasn�l enyh�n vagy er�teljesen kikereked� form�k, etet�sn�l v�logat�s, finny�skod� magatart�s. Jelent�s sz�rhull�s id�sebb n�st�nyekn�l egy�b hormonzavarok miatt is jelentkezhet. A hormontermel� szervek megbeteged�sei miatt fell�p� sz�r- �s b�relv�ltoz�sokr�l elmondhat�, hogy bizonyos testr�szeken jelennek meg, �ltal�ban szimmetrikusak, �s nem viszketnek.

Nielsen T.D., Holt S., Ruelokke M.L. �s McEvoy F.J. kutat�k a tengerimalacokn�l kialakul� petef�szekciszt�t vizsg�lt�k. Kutat�suk c�lja volt, hogy meg�llap�ts�k, a kor �s a reprodukt�v st�tus milyen ar�nyban befoly�solja a petef�szekciszta kialakul�s�t, ill. annak m�ret�t. A kutat�s 43 tengerimalacra terjedt ki. Ezeket koruk �s reprodukt�v st�tusuk alapj�n 6 kategori�ba osztott�k:

- koroszt�ly szerint h�rom kateg�ria - a.) egy�vesn�l fiatalabb egy�nek, b.) egy �s k�t �ves kor k�z�ttiek, ill. c.) 2 �ves kort meghaladottak. Minh�rom korcsoportot tov�bbi k�t kateg�ri�ra osztott�k: 1.) olyan n�st�nyek, melyeknek egy vagy t�bb vemhess�ge volt; 2.) �s olyanok, melyeket sosem p�roztattak. Mindegyik kis�llatot klinikailag megvizsg�lt�k, s ugyanakkor ultrahang diagnosztik�t is alkalmaztak. A reproduktivit�s-t�rt�net �s a petef�szekciszta predominancia, valamint a predominancia, a ciszta m�rete �s az �letkor lehets�ges rel�ci�inak elemz�se line�ris regresszi�t alkalmazva t�rt�nt (a vizsg�lat egy �n. Mantel-Haenzel anal�zis alapj�n k�sz�lt). A 43 n�st�ny k�z�l kett�n�l (vagyis 4,7%-ukn�l) szimmetrikus kopaszod�s volt �szlelhet�. A reproduktivit�s-t�rt�net �s petef�szekciszta predominancia k�z�tt statisztikailag jelent�s �sszef�gg�s a fennmarad� 95%-n�l nem (!) volt tapasztalhat�. Statisztikailag jelent�s (!) korrel�ci�t a petef�szekciszta m�rete �s az �letkor (P < 0,01), valamint a petef�szekciszta predominancia �s az �letkor k�z�tt (P < 0,02) tal�ltak (forr�s: The Journal of Small Animal Practice, 30 June 2003).