A kívánt állapot elérése után
Mondanom sem kell, ha már malackánk "gyógyultnak" számít és eléri a fent említett "lecsorgós" és kevéssé gennyedzős állapotot, ugyanúgy kell vele törődni mint eddig, azaz fokozott figyelemmel és szeretettel, hiszen a betegség még benne lappang, és bármikor újra kialakulhat. Természetesen biztosítani kell a malacnak a boldog életet, azaz ne tartsuk a terrárium unalmas négy fala közt, hanem építsünk neki saját házat a szobában, mivel így a folyamatos események, amik körülveszik, elterelik a figyelmét a betegségéről. Míg ha egy ketrecben van egész nap és jóformán nem csinál semmit a tengerimalac, akkor a figyelme összpontosulhat az arcában lévő fájdalomra (mert ugye nem kell mondani, hogy ez a betegség folyamatos fájdalommal jár, amit hálisten Kucu viselkedésén egyáltalán nem lehet észrevenni), és depresszióba eshet, elveszítheti az életkedvét, és onnan már nincs visszaút. Fontos még megemlíteni, hogy a malac nem ehet keményet, magyarán a kritikusabb helyzetekben mindig reszelt ételt kell, hogy kapjon. Ha nincs semmi jele a fájdalomnak, visszaszoktathatjuk a rendes alma és répa evészetre, viszont a tápot fel kell önteni vízzel, hogy megpuhuljon, és így az állat meg tudja enni. Nyilvánvalóan magvagat nem képes elrágni az ilyen álat. A szárazkenyér fontos kapocs lehet abban, hogy a pépes ételről a malac visszaszokjon a keményebb változtra. Szénát ne adjunk az állatnak, hiszen könnyen megszúrhatja az arcát! Figyelni kell a pépes étkeztetés mellett az elő metszőfogak és a hátsó zápfogak túlnövésére is. A fog ferdén is nőhet a beteg oldalon, mint késöbb kiderül Kucu esetében is. Ilyenkor állatorvoshoz kell vinni, ahol kábításban levágják a túlnőtt részt. Ez fájdalommentes, mivel a tengerimalac fogában nincs ideg.